A kép:
A képen az előadó ugye azt sugallja, hogy Mózes az Ő törvényeit ezekről a törvényekről másolta. Nos, vizsgáljuk meg az első, és ezzel együtt a legfőbb parancsolatokat a tízparancsolatból:
Uradat, Istenedet imádd és csak neki szolgálj. Szerepel az egyiptomi listán? Nem.
Isten nevét hiába szádra ne vedd. Szerepel az egyiptomi listán? Nem.
Az Úr napját szenteld meg. Szerepel az egyiptomi listán? Nem.
Tisztelt apádat és anyádat. Szerepel az egyiptomi listán? Nem.
Ismét mondom, ezek a legfőbb parancsolatok. Ezek tették a zsidó vallást azzá, amik. Egyikük se szerepel az egyiptomi törvények között.
Nézzük a többit:
Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne hazudj, mások házastársát ne kívánd, mások tulajdonát ne kívánd.
Ha nagyon szigorúak akarunk lenni, akkor az utolsó kettőt is ki kéne szedni, mivel az egyiptomi törvények nyilvánvalóan arról szólnak, hogy valaki valamit megtett. Tehát pl. azt írja, hogy "Nem csábítottam el más feleségét." Ez nem felel meg a zsidó törvénynek, mert az arról szól, hogy meg se kívánd a más feleségét. A kívánság az emberen belül zajlik, nem feltétlenül lesz belőle tetlegesség, ezt az egyiptomi teológia nem ismeri mint bűnt, ez teljes mértékben zsidó kitalálmány.
De ettől most tekintsünk el, inkább azt nézzük meg, hogy milyen természetű ez az utolsó 6 törvény. Miről szólnak? Illetve inkább így kérdezem: létezik olyan jól működő társadalom manapság ahol a gyilkosság megengedett és elfogadott? Vagy a lopás? A hazugság? A parázálkodás sok mindent jelent, összefoglalva erkölcstelenség. Ez se volt elfogadott nyilván sehol. Tényleg vallásosnak kell lenni ahhoz, hogy ne akard állandóan a másik feleségét vagy tulajdonát?
Ez egy érdekes dolog, mert pont az ateisták érvelnek mindig azzal, hogy a vallásos törvények és morális, erkölcsi szabályok vallás nélkül is alapvetőek és működnek, nincs a vallásra magára szükség. Akkor viszont hogy lehet egy ilyen képet csinálni és arra utalni, hogy a zsidók másolták azt, hogy ne ölj, ne lopj, mikor ezek alapvető törvények mindenhol? Az, hogy ezek átfedések más vallások törvényeivel nem bizonyítják, hogy arról lettek másolva. Pont azt kell nézni, hogy miben találtak ki új dolgokat és ha ez alapján vizsgálod, akkor tökéletesen látszik, hogy az akkori vallásokhoz képest a zsidó mennyire egyedi és páratlan volt.
Azok a parancsolatok joggal nem szerepelnek a listán, mivel a szülök tiszteletén kívül (bár azért itt is megjegyezném, hogy nem minden szülő érdemel tiszteletet), a többi parancsolat az emberi társadalom és az etika szempontjából teljesen jelentéktelen.
VálaszTörlésA Bibliai Ne Ölj parancsolat pedig az Ószövetségben majdnem minden második oldalon meg van szegve, amikor maga Isten bátorítja gyilkolásra aztatörzset, amelyet kiválasztott magának, miközben azt állítja, hogy mindenkit egyformán szeret.
Szia!
VálaszTörlésA kérdés itt az volt, hogy a zsidó vallás másolt-e az egyiptomiról vagy sem? A válasz egyértelműen a nem, ennek ellenére a kép mást sugall. Ezzel volt az alapvető problémám.
Egyébként igazad van. Az első három törvény az emberi etika és társadalom szempontjából teljesen jelentéktelen, majdhogynem értelmezhetetlen. És igen, ezért is nem jelent meg az egyiptomi törvényekben. Fel sem merül ezáltal, hogy az egyiptomi törvényeket esetleg nem emberek találták ki, mivel teljesen az emberi gondolkodáson belül mozog. Nem úgy a három zsidó törvény. Ezeknek semmi értelme emberi viszonylatban. De ugye a zsidók nem is állítják, hogy ők találták ki ezeket, hanem az egyetlen és igaz Isten adta nekik. Sehol máshol nem találsz a világon ilyen törvényeket abból az időből, se előtte. Ez mind azt támasztja alá, hogy a zsidó vallás nemhogy nem egy másolata az előtte levő vallásoknak, hanem egyenesen nem emberi, hanem Isteni eredetű, ahogyan magáról ezt vallja is.
Ez a ne ölj parancsolat érdekes dolog a Bibliában. Sok olyan dolog szerepel ebben a könyvben, ami első olvasatra fura, vagy nem egészen érthető, szükséges hozzá az alaposabb tanulmányozás. Ez is egy ilyen dolog.
Először is, a ne ölj eredeti héber nyelven valami olyasmit jelen, hogy ne gyilkolj. Ez elég könnyen elfogadható, hiszen ha a ne ölj-t teljesen szó szerint vennénk, akkor ennyi erővel nincs odaírva, hogy kit nem szabad ölni, tehát lehetne azzal érvelni, hogy a Biblia szerint állatot se szabad leölni.
Tehát, ne gyilkolj.
A jelenleg érvényben levő BTK is szankcionálja a gyilkosságot. Akkor hogyan lehet, hogy háborúban pl. "szabad" gyilkolni? Az nem esik a gyilkolás kategóriába? Miért nem ítélik el az összes katonát gyilkosságért?
Vagy vegyük azokat az országokat ahol van halálbüntetés. Aki végrehajtja azokat az gyilkosnak számít? És ez itt egy nagyon érdekes kérdés, lehetne rajta vitatkozni. De most itt nem is az a filozófiai kérdés, hogy a hóhér gyilkol-e, hanem hogy a törvény, ami a gyilkosságot bünteti érvényes lesz-e rá? Nem. De ettől ez még nem ellentmondás.
Ugyan ez van a Bibliában is. Gyilkolni tilos, de a halálbüntetés végrehajtása nem tartozik ide, ahogy a háború közben megölt ellenséges katonák se. De mi a helyzet azzal, amikor Isten szólítja fel őket gyilkolásra?
Ugyan az, mint pl. Sodoma és Gomora esetében. Ott Isten 2 angyalt küldött, hogy pusztítsák el a városokat. Tehát azok az emberek vétkeztek Isten törvényei ellen, még az akkori emberiség közül is kimagaslóan erkölcstelen életet éltek, ezért Isten úgy döntött, hogy elpusztítja őket. Akkor angyalokat használt a büntetés végrehajtására, később pedig néha a zsidó népet. A zsidó nép nem arra volt bátorítva, hogy random öljön meg népeket, hanem speciális népek ellen küldte őket Isten, akiket külön meg akart büntetni. Csak ebben az esetben nem tűzesőt küldött rájuk, hanem a saját választott népét. És ezen keresztül ugyan úgy megmutatta a hatalmát, mint a tűzesőn keresztül, mert ez a kicsiny nép, ami épphogy elmenekült egyiptomból hatalmas népeket győzött le.
Szóval nincs megszegve a Bibliai ne ölj parancsolat.
Erről a "Ha az Isten mindenkit szeret akkor miért választott ki magának egy népet" azt tudom mondani, hogy igazából nem kellett volna kiválasztania egyet sem. Adott nekünk egy esélyt, dönthettünk, mi elutasítottuk őt, amit ő elfogadott. A legtöbb ember később is elutasította őt és meg is itta a levét, de Ábrahám nem. Ő kereste őt, követte őt, többször tanúbizonyságát adta annak, hogy bízik benne, ezért őt megjutalmazta Isten, hogy annak a népnek az atyja legyen, akik által a végén az egész világot meg tudja váltani.
VálaszTörlésTehát mi itt azt látjuk, hogy Isten, a teremtő, arcul lett csapva az ember által és mégsem azt mondja, hogy rendben, egyél meg amit főztél, hanem betervez egy kiskaput nekünk, hogy bárki aki máshogy akar dönteni, mint ahogy Ádám döntött, annak lehetősége legyen rá. Aki nem akarja ezt annak nem muszáj, de Ő meg akarja adni az eséjt nekünk. Ezért választott ki egy népet akiket keresztül végül elküldte a megváltót.
Tehát Isten népválasztása és az, hogy mindenkit szeret nincs ellentétben egymással.
Viszont én nem értek egyet azzal, hogy ha márlétezne egy teremtő,akit minden ember sorsa érdemel, akkor csak egy törzsnek mutatkozna úgy,hogy közben több millió ember éli le az életét úgy, hogy semmiféle információja nincs erről a bizonyos istenről. Ez teljesen nonszensz.
VálaszTörlésŐszintén szólva, ez inkább zsidó mitológiának hangzik, amivel saját magukat kiválasztottnak tekintették és így szerintük jogosan ölhettek meg másokat.
András, Isten léte azokban az időben nem volt megkérdőjelezve. Ez mai találmány. A legtöbb embert viszont nem érdekelt egy távoli Isten, nekik olyan kellett, akiket látnak és megérinthetnek, illetve megérthetnek, ezért csináltak maguknak más isteneket. Tipikus példája az akkori embernek a zsidóság.
VálaszTörlésMiután rengeteg csodát megéltek Mózes vezetése alatt, ahogy kihozta őket egyiptomból, az egyiptomi 10 csapás, aztán átgyalogolnak a kettévállt Vörös tengeren, a Sínai hegynél pedig Isten saját maga szól az egész néphez, ezek után mit csináltak, amikor Mózes 40 napra felment a hegyre? Aranyborjút. Nekik teljesen egyértelmű és bizonyított tény volt Isten létezése, de ennek ellenére 40 nap alatt elfordultak tőle és csináltak maguknak egy olyan istent, akit látnak és tapinthatnak. Namost, ha a zsidó nép ilyen volt, akkor nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elképzeljük mi volt a helyzet a többi néppel. Vegyük csak azokat a népeket, akik később Izráel mellett éltek. Számtalanszor megtapasztalták, hogy Isten mekkora hatalmas és sokszor mondták is, hogy hát igen, a zsidókkal velük van az Istenük, ilyenkor legyőzhetetlenek. De volt olyan is, hogy azon spekuláltak, hogy nézzétek ezeket a zsidókat, elfordultak az Istenüktől, akkor most nem támogatja őket, azaz könnyű préda.
Tehát a környező népeknek is teljesen egyértelmű volt Isten létezése és hatalma, de ignorálták ezt a tényt.
Ezt tudjuk a Bibliából, hogy az emberek alapvetően rettenetesen Istenellenesek. Nem akarnak hinni még ha egyértelmű bizonyítékok is vannak előttük. Aki nem akar, az nem is fog. De nekünk nem is ezekkel az emberekkel van dolgunk. Hanem azokkal, akiknek őszinte és nyitott a szívük. Ha 10 emberből csak 1 hallja meg és látja meg a nyilvánvaló bizonyítékokat már az is siker.
Tehát az információ nem csak a zsidó népé volt abban az időben. A zsidó nép "csak" arra lett kiválasztva, hogy belőlük származhasson a megváltó. De ez nem feltétlenül volt áldás, sőt. A tudással együtt hatalmas felelősség is került rájuk, el is buktak, és ennek mind a mai napig isszák a levét.
A Bibliával nem lehet a Bibliát magyarázni. A zsidók Egyiptomi kijöveteléről semmiféle dokumentum vagy felirat nincs, a zsidó mitológiát leszámítva.
VálaszTörlésHa megnézed más népek mitológiáit, ott is hasonló dolgokkal találkozol: vannak kiválasztottak, az istenek őket segítik a harcban vagy büntetik őket. Régebben azért nem kérdőjelezte meg szinte senki (már akkor is voltak olyanok, akik megtették) az istenek vagy Isten létezését, mivel nagyon kevés tudományos ismereteik voltak.
Mi most olyan időkről beszélünk, amikor az orvoslás főleg ráolvasásokból állt, az alkimisták pedig aranyat és a Bölcsek Kövét akartak előállítani, valamint a királyoknál hivatásos jövendőmondók dolgoztak.
Egyébként pár másik poszthoz is írtam néhány sort.